Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy keddi strasbourgi sajtószemináriumon számos fontos témát érintve beszélt a közelgő 2024-es uniós választásokról, így többek között az EU-n belüli kommunikációs stratégiákat, a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerésével szembeni fellépést, az intézményi reformot, a migrációs problémákat és az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseket. Emellet az EP-elnök üzent a magyar választóknak is.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Az Európai Bizottság kész fellépni, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait, számos eszköz áll rendelkezésére azok megvalósítására - jelentette ki Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéstervezete átfogó értékelést nyújt az Európai Unió tagállamainak demoratikus rendszereiről, Magyarországot pedig szinte minden főbb fejezetnél kiemelik a hazai jogrendszer hiányosságai vagy visszásságai miatt. A szerdán hivatalosan is megjelenő, kiszivárgott dokumentum Magyarországon néhány pozitív fejleményt is megállapít, de jóval több aggályt fogalmaznak meg, így az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes fellépés problémái, a lobbizás vagy az egységes piacot sértő jogi gyakorlatok miatt.
Az Integritás Hatóság (IH) több szerződést is kötött már megalakulása óta, de azokat nem adták ki a portál megkeresésére. Az Átlátszó.hu kérdésére az új korrupcióellenes állami szervezet azt viszont közölte, hogy nem kértek több ajánlatot, hanem erőforráshiány miatt egy-egy szereplőt bíztak meg. Az IH esetében a kormánytól az Európai Bizottság még további feladatok tisztázását várja el, hogy kiszabaduljanak Magyarország helyreállítási forrásai, de egyelőre ezeket még nem teljesítették. Frissítés: végül közérdekű adatigénylésre az IH elküldte a szerkesztőségnek a szerződéseket.
Nincs határideje az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelyek nem állnak jól. Emiatt akár 2024 nyarára tolódhat a magyar uniós források lehívásának ideje, főként a helyreállítási forrás esetében lehetnek problémák - derült ki Johannes Hahn költségvetési biztos, szerdai az Európai Parlamentben elmondott beszámolójából.
Bár március 31-re ígérte az Orbán Viktor vezette kabinet, hogy lezárja a feljogosító tételekkel és a kondicionalitási eljárással kapcsolatos legfontosabb feladatokat, ez végül nem sikerült. Ráadásul az igazságügyi reform kapcsán további kérdések tisztázását várja az Európai Bizottság, míg az Erasmus-ügyben még nem jelent meg az összeférhetetlenségi szabályokat kezelő javaslat. Ráadásul lehet, hogy Brüsszel új társadalmi egyeztetési köröket is elvár, ami tovább tolhatja 22 milliárd eurónyi kohéziós forrás sorsát.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt reméli, hogy a jövő héten a parlament elé kerülhet az az igazságügyi reform, amelyhez az uniós források kifizetését kötötte Brüsszel. Azt várja, hogy ha ez megfelel az Európai Bizottságnak, akkor már nyáron jöhetnek az utalások. De tapasztalja, hogy a magyar kormánnyal szemben erős a bizalmatlanság, alaposabban vizsgálják a magyar jogszabályok megfelelőségét - derül ki a politikus Magyar Nemzetnek adott interjújából.
A múlt héten derült ki, hogy a kormány az uniós források felszabadításához egy éven belül negyedjére is átírja a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy pénteki nyilvános vitán ismét erősen bírálta a magyar kormányt, szerinte Brüsszel is kesztyűs kézzel bánik a budapesti vezetéssel. Elmondta, folytatják a jogállamisági eljárást. Eközben a V4-ek felől is erős kritika érte az Orbán Viktor irányította kabinetet.
Megkapta az Európai Bizottság a magyar kormány Erasmus és Horizont-programok kiszabadításáért tett vállalásait. Azonban úgy tudjuk, hogy elsőre nem találták elégségesnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál felajánlásokat. Az uniós támogatások lehívásához szükséges igazságügyi reformnál folynak a tárgyalások, de várják Varga Judit szakminisztertől a legújabb javaslatokat. Február elején az OECD is megkezdte a magyar lépések értékelését, és március elején sorra utazhatnak ki a magyar miniszterek. A határidő viszont egyre jobban szorítja az Orbán-kormányt, a legutóbbi kormányzati befektetői prezentáció is első féléves lezárással számol.
Megoldódhat az Erasmus+ és a Horizont programok uniós blokkolása, miután Navracsics Tibor területfejlesztései miniszter bejelentette: a miniszterelnök abszolút támogatja” az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében a vagyonkezelő alapítványok esetében. Brüsszeli források a Portfoliónak jelezték, hogy világosan fogalmaznak majd más döntéshozók összeférhetetlenségével kapcsolatban is.
Navracsics Tibor brüsszeli egyeztetésen világosan jelezte az Európai Bizottság két képviselője is, hogy mit kell javítani a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályainál. A kormány uniós főtárgyalójává előlépett miniszter jelezte is, hogy ezeket a kormány végrehajtja. A Portfolio brüsszeli diplomáciai forrásai szerint körvonalazódik, hogy mikor jöhetnek források, de itt lehet még egy csavar.
Noha eleinte a magyar kormány elutasította, hogy igényelje az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz olcsó hitelkeretét, most mégis felkérték Navracsics Tibor uniós főtárgyalóvá előlépett területfejlesztési minisztert annak megigénylésére. Nyáron jár le a határidő a 9,6 milliárd eurós olcsó uniós hitel felvételére, amelynek felhasználásáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter dönt majd.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
Szerda este társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források lehívásához elvárt reformjavaslatait az interneten. A külön nem kommunikált salátatörvény számos ponton próbál megfelelni az Európai Bizottság által elvárt követelményeknek, de a Portfolio információi szerint még alapos értékelés vár a tervezetre, és az Erasmus program hamarabb feloldódhat a brüsszeli tilalmak alól.
Várhatóan márciusban, vagy áprilisban tűzi a svéd soros uniós elnökség az Európa-ügyi miniszteri ülés napirendjére a magyar jogállamiság helyzetéről szóló megbeszélést, de egyelőre még nem eldöntött, hogy ez csak egy újabb egyszerű véleménycsere lesz a 7-es cikk szerinti eljárás során, vagy hosszabb és a témák alaposabb megvitatására alkalmas találkozó – jelezte a svéd Európa-ügyi miniszter brüsszeli tudósítók csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának nyilatkozva.
Percekkel ezelőtt posztolta a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy összejött a négy elemből álló alku a tagállamok nagyköveti ülésén, így tehát az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és az EU-pénzek felfüggesztéséről is. Az alkut írásos eljárásban fogják a következő órákban jóváhagyni a tagállamok.
Az uniós tagállamok nagyköveteinek hétfő esti ülése előtt brüsszeli források nem tartották valószínűnek, hogy a tagállamok teljesen eltekintsenek a magyar EU-pénzek valamilyen mértékű befagyasztásától, de azt igen, hogy az ukrajnai támogatási programhoz való konstruktív magyar hozzáállás esetén akár jelentősen csökkentsék annak 7,5 milliárd eurós javasolt összegét - írta meg hétfő este a Népszava.
Miután ma reggel videókonferencián keresztül egyeztetést folytatott Orbán Viktor kormányfővel, hétfőn este nyilvánosságra hozta a most csütörtöki EU-csúcsra szóló meghívó levelét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
